udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
148
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-148
Névmutató:
Lászlóffy Csaba
2001. március 15.
A Párizsban élő Méray Tibor író, az Irodalmi Újság főszerkesztője által alapított, erdélyi fiatal magyar újságírók három hónapos magyarországi továbbtanulását elősegítő, 2001. márc. 15-én hatodik alkalommal kiosztott díjat, az alapító kijelölte bizottság Demény Péter fiatal kolozsvári újságírónak, a Krónika napilap munkatársának ítélte. A pályázatok elbírálásakor a bizottság (Kántor Lajos, Lászlóffy Csaba és Tibori Szabó Zoltán) megállapította: a Méray-díj kiosztása óta az idén érkezett be a legjobb, legszínvonalasabb termés, és ez a döntést nagyon megnehezítette. /Méray-díj 2001. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./2001. március 28.
Tízéves az ifjúsági kiadványokra szakosodott Tinivár Kiadó /Kolozsvár/. Dr. Bartha Zoltán igazgató ismertette tevékenységüket, munkájukat. Eddig száz kiadott kötetük és három folyóiratuk van. 1991 decemberében a Tinikoktél című lappal kezdődött, mely azonban anyagi okok miatt hamar megszűnt. Követte a most is élő Diákabrak, a középiskolások lapja. A Géniusz ismeretterjesztő szemle első száma 1999-ben jelent meg. Kiadványaikat saját eszközeikkel terjesztik Erdély kétszáz magyar tannyelvű középiskolájában. Sikerkönyveik: a Diákévkönyvek, a Maturandusok, Szabó Csaba három kisregénye, Lászlóffy Csaba-Varga Domokos: A magyarság rövid története (4 kötet), Zsakó Magdolna Afrikai útijegyzetei (3 kötet), Kulcsár Gabriella: Zene és játék stb. Az ünnepségen beszélt még Molnos Lajos, a Diákabrak főszerkesztője, Józsa T. István, a Géniusz főszerkesztője, László Ferenc, a közismert sportszerkesztő is. /Tízéves a Tinivár Kiadó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./2001. június 19.
Lászlóffy Csaba: A kitölthetetlen hiátus című kötetét mutatja be Józsa István jún. 21-én Kolozsváron, a Phoenix könyvesboltban. Az elmúlt századelőt megelevenítő kisregény egy család életén keresztül közelíti meg a trianoni ítélet előzményeit és azóta is kiheverhetetlen hatását. A könyv nem kapható, mert a kinyomtatott kötetek feliratkozás útján elfogytak. /Könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./2001. július 17.
Júl. 19-én Makkai Sándor íróra, teológiai professzorra, erdélyi református püspökre emlékeznek a nagyenyediek. A Vártemplomban igét hirdet Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Ezt követően Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke mond beszédet. Dr. Tőkés István és Juhász Tamás teológiai professzor előadást tart, Lászlóffy Csaba költő külön erre az alkalomra írott versét adja elő. Ünnepélyesen leleplezik Makkai Sándor domborművét az egyházközség tanácstermében. A dombormű Gergely István kolozsvári szobrászművész alkotása. A vendégeknek Győrfi Dénes könyvtárigazgató bemutatja a kollégium Dokumentációs Könyvtárának Makkai Sándor műveiből álló gyűjteményét. /(mezei): Makkai Sándorra emlékeznek Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./2001. szeptember 26.
Csép Sándor, Csíky Boldizsár, Egyed Ákos, Kántor Lajos, Lászlóffy Csaba, Péntek János, Sütő András és Tonk Sándor közös nyilatkozatban /A terror bugyrai avagy a demokrácia hatásköre/ tiltakoztak amiatt, hogy a terrorizmus ellen indított nemzetközi küzdelem kedvező vákuumot teremthet bizonyos helyi szorító intézkedéseknek, amelyek kisebb közösségek esetében a diszkrimináció fokozásához vezetnek. "Kormányfői kijelentések és meghirdetett intézkedések - már-már "program" szinten - szorgalmazzák azt a bennünket, magyarokat "kitüntető" lelki pressziót, amellyel legutóbb a MÚRE tiltakozása is kapcsolatba hozható." - áll a nyilatkozatban. A történelmi egyházaknak nem szolgáltatták vissza a létfontosságú épületeket, az alternatív tankönyveket akarják korlátozni és a fokozott ellenőrzés a diktatúra idejét idézi föl. Újabban a cenzúra szerepét is felvállaló miniszterelnök kijelentései jellemezhetők magyarellenesnek és nacionalistának. Nastase miniszterelnök "nem vállalhatja magára a magyar kultúra, történelem, irodalmi hagyományok feletti állami bábáskodás jogát." Az aláírók tiltakoztak a Ceuasescu idejére emlékeztető módszerek és intézkedések ellen. /A terror bugyrai avagy a demokrácia hatásköre. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./2001. október 15.
Író-olvasó találkozóval kezdi nyolcadik évadját okt. 16-án Kolozsváron a népfőiskola a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Meghívottak: Bálint Tibor, Cseke Péter, Csép Sándor, Dehel Gábor, Demény Péter, Egyed Emese, Fodor Sándor, Jancsó Miklós, Kántor Lajos, Király László, Kiss János, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Létay Lajos, Molnos Lajos, Mózes Attila, Muzsnai Magda, Szabó Gyula, Tompa Gábor. Műveikből adnak elő rövid részleteket. /Évadnyitó a Kolozsvári Népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./2001. október 17.
Írók, költők, újságírók aktív jelenlétében nyitották meg a kolozsvári népfőiskola nyolcadik évfolyamát Kolozsváron, okt. 16-án, a Györkös-Mányi Albert-emlékházban. Olyan személyiségeket hívtak meg, akiket a kolozsvári olvasóközönség már jól ismer: Bálint Tibor, Demény Péter, Egyed Emese, Kántor Lajos, Létay Lajos, Molnos Lajos, Mózes Attila, Lászlóffy Csaba és Muzsnay Magda. Muzsnay Magda a rádió legendás aranyszalagtáráról mesélt, amely számtalan elhunyt író, művész hangját őrzi, és amelyet az utóbbi években is gyarapítottak. /Sándor Boglárka Ágnes: Évadnyitó az irodalom jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./2001. október 30.
Okt. 26-28-án, három napon át emlékeztek Reményik Sándor költőre halálának hatvanadik évfordulóján, az EMKE, a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány, a Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület Kolozsvárról, valamint az óradnai Reményik Sándor Tanulmányi Ház szervezésében. A Kolozsváron lezajlott koszorúzási ünnepséget másnap Óradnán versmondó vetélkedő követte, melyen húsz, határon túli és hazai diák vett részt. A költő különös kötöttséget érzett Óradna és Borberek iránt, ahol többször is időzött. Ez a vidék a csángó települések sorsára jutott: vallásukban megmaradtak ugyan, de nyelvüket lassan elveszítették. Ezért is fontos az a nyelvápoló, nyelvfejlesztő mozgalom, melyet a Bauer házaspár a helyi katolikus egyházzal közösen indított el és ápol mai napig is ezen a vidéken. Felavatták a borbereki katolikus kápolna oldalára elhelyezett emléktáblát. Az emléktáblát több egylet és magánszemély koszorúzta meg, így az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Beszterce Művelődési Alapítvány, a besztercei RMDSZ, a debreceni református kollégium tanári küldöttsége, Pécs város képviselői, a Magyar Írószövetség, az óradnai római katolikus plébánia, a Reményik Sándor ház, a Caritas Nőegylet és a kolozsvári Reményik Sándor Egyesület. Az ünnepség irodalmi konferenciával folytatódott. A felszólalók között volt Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Tüskés Tibor pécsi irodalomtörténész, Lászlóffy Csaba és Molnos Lajos. Márk Attila brassói zeneszerző adta elő hat dalát, melyet a költő verseire írt. A versmondó verseny résztvevői értékes könyvjutalomban részesültek. /Horváth Gyöngyvér: Reményik Sándorra emlékeztek Radnaborbereken és Óradnán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./2001. november 8.
Napvilágot látott Lászlóffy Csaba A kitölthetetlen hiátus /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár 2001/ című kisregénye. Egy család tragédiáján keresztül érzékelteti az első világháborút követő nagyhatalmi döntéseknek az alul maradottakat sújtó hatását. Lászlóffyt nem lehet beskatulyázni, a mának szól a történelmi témák felé hajolva is, állapította meg Huber András. Az elmúlt évben megjelent kötete (A vesztes) a távolabbi korba ment vissza. /Huber András: Csak a kő nyugalmas Lászlóffy Csaba legújabb könyvéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./2001. december 5.
A megszeppent RMDSZ-vezetőség nevében Takács Csaba és Verestóy Attila egy adminisztratív kérdést sietett erkölcsi dilemmává növeszteni, fejtette ki véleményét Lászlóffy Csaba Sógor Csaba ügyéről /bár a szenátor nevét nem írta le/. "Igenis, erkölcsi választ kell adni arra, hogy az egységesnek kikiáltott román állam nevében változatlanul megalázhatnak, kétségbe vonhatják történelmi, lelki "autonómiánk" jogát" hangsúlyozta Lászlóffy. A gyulafehérvári nagygyűlés határozatainak a lényegét a mindenkori román hatalom elhallgattatta és meghamisítja. Az elmarasztalt csíkszeredai felhívásnak ez volt a tulajdonképpeni emberi, nemzeti üzenete. Az egyenjogúsítás csak papíron létezik. Lászlóffy Kolozsvárra, a teljhatalmú polgármester önkényeskedéseire utalt. A csángóknál a legelemibb igények, nemzetiségi jogok betartása is illúzió maradt. A nagynemzeti gőg azt tekinti természetes életformának, ha állami funkcionáriusok segédkezésével elégetik a magyar nyelvű könyveket, vagy feldúlják a gyermekeiket magyar imára, szóra tanítani kívánó szülők házát. Elmarasztalta-e az ország közvéleménye, egyetlen politikai párt vagy bár a román értelmiség lelkiismerete a moldvai katolikus papokat, akik az ördög nyelvének nevezik a csángó magyart? És az RMDSZ vezetősége méltányosnak tartja-e saját ítélkezését? - tette fel a kérdést Lászlóffy Csaba. /Lászlóffy Csaba: December márciusi igazsága. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ 2001. december 19.
A millenniumi évben alapított Péterfi Vilmos Irodalmi Díjat kiemelkedő alkotói életművének elismeréséül első alkalommal Lászlóffy Csabának /Kolozsvár/ és Varga Domokos budapesti írónak ítélte oda az alapítvány kuratóriuma. A kitüntetettnek ünnepélyes keretek között Pomogáts Béla, a kuratóriumának elnöke nyújtotta át a díjat a múlt héten. A díjat és az alapítványt Péterfi Vilmos író, a Magyar Írószövetség tagja alapította. A díj célja a kortárs magyar irodalom olyan kiemelkedő alkotói életműveinek az elismerése, amelyek sokoldalúan kifejezik a magyarság és Európa történelmi értékrendjét. /Életműdíj Lászlóffy Csabának. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./2002. január 19.
A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, amely 2001-ben ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját és jelentette meg századik, Ferenczi Géza Változások Udvarhelyszéken című könyvét, felvállalta a néprajzi, valamint szociográfiai, művelődéstörténeti, nyelvészeti köteteket, de a gyermekek számára készült irodalmat is. A kiadó sok értéket tett közzé, ezek között van Ferenczi Géza: Székely rovásírásos emlékek című tanulmánykötete, Murádin László: Anyanyelvünk ösvényein című kötete, Kozma Dezső: Erdélyi utakon. Régi kolozsvári arcok, Tankó Gyula: Gyimesi szokásvilág, Lászlóffy Csaba: Fej, vagy írás című verseskötete. Az Erdélyi Gondolat Kiadó és az 1991-ben megindult Székely Útkereső című irodalmi és művelődési folyóirat közös igazgatója Beke Sándor. - Az Erdélyi Gondolat szerkesztőbizottsága: Beke Sándor igazgató, Benkő András, Cseke Gábor, Cseke Péter, Csire Gabriella, Fodor Sándor, Gábor Dénes, Jancsik Pál, Péntek János. - Beke Sándor egyben kiváló költő is, 1993-ban jelent meg első verskötete /Madártemető/, azóta 9 verskötete látott napvilágot. /Nagy Olga: Az Erdélyi Gondolat szerepe, jelentősége. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./2002. március 2.
Lászlóffy Csaba emlékezett arra, hogy a tíz éve halott Domokos Pál Péterrel sétált egyszer Budán. Nemrég lett volna száz esztendős. Lászlóffy Csaba kétségei a szórványban élő magyarok jövőjére gondolva azonban a fáradhatatlan gyűjtő és csángókutató halála után sem szűntek meg. Lászlóffy Csaba költői prózájában tűnődött: Visszavenni templomainkat, visszahozni tanítóinkat — lesz-e még kinek? /Lászlóffy Csaba: A tíz éve halott Domokos Pál Péterrel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./2002. március 6.
A kolozsvári Írók Társasága idei díjazottai között szerepel többek között Lászlóffy Csaba (próza), Faragó József (esszé) és Demeter Szilárd (pályakezdő). Az írók 2001-ben megjelent köteteikért részesültek az anyagi juttatással is járó elismerésben. Az Írók Társasága díjazottai. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/2002. július 6.
Lászlóffy Csaba emlékezett egy volt politikai fogolynak a romániai kommunista diktatúra börtönében elszenvedett éveiről szóló naplójára. Pietsch Miklós Bogáncsszedők /Kráter Kiadó, 1998/ című könyvéről van szó. Pietsch Miklós 1934-ben született Aradon, átélte a kitelepítést is. 1957 decemberében letartóztatták Temesváron műszaki egyetemi hallgató társaival együtt, és őt államellenes tevékenység vádjával 12 évi kényszermunkára ítélték. Hiteles vallomása kordokumentum. Az 1964-es közkegyelem után azonban előbb munkás volt, majd befejezhette főiskolai tanulmányait, és építészmérnökként dolgozott szülővárosában és Sepsiszentgyörgyön. Heidelbergben él huszonöt éve, ott kiállított festményeiről ismerik. Idén megjelent könyve a Börtönnapló. Ebből közöl részleteket a lap. /Lászlóffy Csaba: A naplóíró kockázatai és esélyei. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./2002. augusztus 26.
Aug. 20-a és 25-e között a Hargita megyei Zetelakán szervezték meg az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) első írótáborát, Erdély - Határtalanul címmel. A tábor keretében aug. 24-én került sor az E-MIL közgyűlésére. Az írótábor megszervezésében oroszlánrészt vállaló Sántha Attila, az E-MIL ügyvezető igazgatója elmondta: az öt nap alatt 56 író fordult meg a táborban, összesen 110 vendéget regisztráltak. Az E-MIL 80 bejegyzett taggal számol, ez körülbelül kétharmada a mintegy 120-ra becsült erdélyi írótársadalomnak. Az Erdélyi Híradó kiadó irodahelyiséget és ingyenes telefon- és internethasználatot biztosít az E-MIL számára. Szükséges egy székhely megszerzése, a különböző európai írószervezetekkel való kapcsolatfelvétel és a pályázati lehetőségek kihasználása. /Köllő Katalin: Zárórendezvények a zetelaki írótáborban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./ Sántha Attila az elnök Fodor Sándor távollétében vezette a tábort és a közgyűlést is. Sántha Attila beszámolóját követően többek között Király László, Mózes Attila, Kántor Lajos, Káli Király István, Csávossy György, Farkas-Wellmann Endre, Lászlóffy Csaba, Lőrincz György, Szávai Géza, György Attila és Márkus-Barbarossa János beszélt. Dilettánsok kezén senyved a tévék irodalmi műsora, figyelmeztetett Kántor Lajos. Lászlóffy Csaba fájlalta az erdélyi írók egy részének távolmaradását. A szövetségnek székházra, pénzre van szüksége, hogy személyzetét megfelelően növelhesse. Többen is javasolták, hogy az E-MIL forduljon a Román Írószövetséghez, és kérjen arányos részesedést annak (vagyonkezelő) Irodalmi Alapjából. Sántha Attila így foglalta össze az E-MIL prioritásait: 1. A szakszervezeti jelleg erősítése - charta elfogadása, amely a mindenkori minimális honoráriumokat rögzíti közlések, fellépések esetén; szolgáltatások nyújtása, mint pl. a magyarországi honoráriumok begyűjtése és továbbítása azon erdélyi szerzőknek, akik ezt kérik. 2. az irodalmi élet pezsdítése, írói turnék szervezése. 3. Az E-MIL tagságának további erősítése, az eredmények felmutatásával. 4. Hivatalos kapcsolatfelvétel a román és a magyar, illetve a nemzetközi írószervezetekkel, felkészülés az EU kultúrpolitikájába való illeszkedésre. 5. Székhelyet szerezni. 6. Az E-MIL-nek kezdeményezőként kell fellépnie az irodalom jelenlétének és minőségének erősítésére az elektronikus médiában. 7. Alkotói pályázatok kiírása, irodalmi díjak nyújtása. A Választmány következő ülésének témája lesz a szakbizottságok felállítása a Méhes György-alapból nyújtandó díjak odaítélésére. 8. Az E-MIL arculatának kidolgozása (logo, embléma), valamint egy arculati stratégia kidolgozása (médiában való jelenlét). 9. Önálló honlap létrehozása. Eddig sikerült levédeniük az e-mil.ro és az irodalom.org címeket. /Bölöni Domokos: Zászlóbontás Zetelakán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./2002. december 20.
111 vers Kolozsvárról, a Kriterion Könyvkiadó újdonsága Katona Éva és Veress Erzsébet válogatásában. A kötetben a kincses városról többek között Áprily Lajos, Bajor Andor, Balla Zsófia, Cs. Szabó László, Dsida Jenő, Farkas Árpád, Horváth István, Jékely Zoltán, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Orbán János Dénes, Reményik Sándor, Szilágyi Domokos és Szőcs Géza vallott. /Ö. I. B.: 111 vers Kolozsvárról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./2003. január 18.
A kilencvenes évek fiatal költőnemzedékének berobbanása az irodalmi köztudatba nagy élmény volt. Azonban észre kell venni, hogy 1990 után a megideologizált túlszabályozást a szabályozatlanság értékevesztett anarchiája váltotta fel. Rímfaragók és pénzes fűzfazsenik lepték el a könyvpiacot. Ezért jelenthet már eleve felüdülést az olyan írás, amely az őszinte érzelmi megnyilatkozás, gondolatközlés szándékával lép fel. Lászlóffy Csaba versei /Tudnak-e a jász lovasok nevetni? Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 2002./ más tapasztalatokra támaszkodnak.A verseskötetet az előző évtizedek élményanyaga jellemzi. Lászlóffy Csaba visszanézései hatalmába kerítik az olvasót. /(németh): A Purgatórium ára. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./2003. február 1.
A moldvai csángók ma is félelemben, fenyegetettségben élnek. A román tanítók és a papok megfenyegetik, megzsarolják őket, s a szülők - a román tévében legutóbb jan. 30-án sugárzott dokumentumok tanúsága szerint is - félnek megszólalni magyarul. Nyugati híradásokból értesült a világ, hogy a magyar nyelvet "az ördög nyelvének", "barbár nyelvnek" nevezik egyházi személyek, akik nem a szeretet, a tolerancia égi sugallatára hallgatnak. A román és a magyar kormányfőnek mennyi idejét, hány percét kellene hogy igénybe vegye egy "békés", emberi megoldás? - tette fel a kérdést Lászlóffy Csaba. Nem kivizsgálásra van szükség, hanem a legelemibb emberi jog biztosítására. A kis lépéseket célszerűnek tartó RMDSZ-politikának van-e tragikusabb mulasztása ennél? - kérdezett tovább. /Lászlóffy Csaba: Mire jó egy kongresszus? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./2003. február 11.
Lászlóffy Csaba a Szabadság január 22-i számában összeállította a román csapatok "műveleteit" 1918-tól a magyar városokban, tételesen felsorolva azok kifosztását. Niculcea tábornok, Iuliu Pop, Kolozsvár első román polgármestere és Emil Hateganu miniszter egybehangzóan kijelentették: "Most fejeződik be az ezeréves harc a "rómaiak" és a keleti "nomádok" között. Vissza a pusztára! Ki a köveink közül, a mi városunkból, a mi szent CLUSIUMUNK-ból. Kolozsvárt kilenc év alatt románná kell tennünk, hisz itt a gerinc, a nyakcsigolya a román állam testében. Aki Kolozsvár ura, az Erdély ura! Nem engedhetünk! Ez a románság létkérdése!" Dr. Újvári Ferenc emlékeztetett: a románok 1918. december 1-jén Gyulafehérváron teljes autonómiát ígértek. Az elmúlt 82 év alatt számonkérte valaki nevezettektől az ígéretek betartását? A történelmi magyar egyházak, civil szervezetek, a romániai magyarság juttasson el tiltakozást Brüsszelbe, Strasbourgba, Bécsbe, New Yorkba, Washingtonba, emellett Újvári feltette a kérdést, nem lenne-e célravezetőbb, ha a magyarok nem vennének részt a parlament munkálataiban, nem fizetnénk adókat, gáz-, víz- villanyszámlákat mindaddig, amíg a gyulafehérvári és trianoni ígéretek meg nem valósulnak? Markó Béla, az RMDSZ újra megválasztott elnöke gúnyolódott a siralmak felemlegetésével kapcsolatban. "Elnök úr! Igenis, siránkozom elvett felekezeti iskoláink, kollégiumaink, bentlakásaink, szeretetházaink, árvaházaink, kórházaink, városi és megyei székházaink, nemzeti színházaink, egyetemi épületeink miatt, amíg mindezek vissza nem kerülnek jogos tulajdonosaikhoz!" - jegyezte meg Újvári. A vitacikk írója javasolta a román kormánynak, hogy kövessék a Horthy-Teleki-Csáki kormány joggyakorlatát, akik 1940-1945 között a vegyes lakosságú területeken kötelezővé tették a román nyelv és az irodalom tanítását minden magyar iskolában. Érdemes megvitatni, hogy továbbra is tagjai maradhatnak-e a neptunos vezetők RMDSZ-ének, avagy ebből kilépve csak a történelmi egyházak, a civil szervezetek keretén belül fog küzdjenek a teljes autonómiáért, így tiltakozva azon jogellenes döntés ellen, amely félreállította az RMDSZ tiszteletbeli elnökét a romániai közéletből. Jogellenes döntés, mert az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ideiglenesen felfüggesztette ezen jogintézmény működését. /Dr. Újvári Ferenc: Alternatívákat kell keresnünk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./